Főleg nyáron találkozhatunk "cold brew" névvel az étlapok kávé részlegén, vagy különböző bolti termékeken. Jó-jó, de mi a fene az a cold brew, miben tér el a jegeskávétól, és ami még fontosabb: hogyan lehet elkészíteni? 

A nagy melegben sokan választják kedvenc kávéjuk "nyáriasított" verzióját. A frappék előnye, hogy hidegek, édesek és kiadósak, ám mivel folyadékról van szó, a forróság miatt lecsökkent étvággyal is kompatibilis.

A legtöbb ember ruhatárában megtalálható egy-egy különleges darab, mely története, anyaga vagy szabása miatt közel áll viselője szívéhez. Sőt, már a kedvenc reggeli italunk maradékát is viselhetjük. De honnan indult az ötlet, és hol tart jelenleg a megvalósítás? Ennek jártunk utána.

Prága nem csak a Károly-hídról, az Óvárosi hídtoronyról vagy a Vencel-térvől áll, hanem olyan kávézókról is, ahol minőségi alapanyalapanyagokkal dolgoznak, és a kávé felfelszolgálásnak is megadják a módját.

Magazinunk sorozatában kávés szemszögből mutatjuk be a világ nagyvárosait. Tippeink főleg azoknak lehetnek érdekesek, akik egyedi élményre vágynak utazásaik során. És nem utolsó sorban, szeretik a kávét. Prágának két epizódot szentelünk, most a belvárosi rész figyelemre méltó kávézóit soroljuk fel.

Ahogy az élet többi területén, úgy a kávézással kapcsolatban is vannak pozitív, illetve negatív sztereotípiáink, melyek könnyen alakulhatnak át előítéletekké. Mind jól ismerjük, a ,,csak az erős fekete az igazi”, ,,tejet adni a kávéhoz bűn”, ,,lassan inni hiba”, ,,egy kávé nem kávé” gondolatokat, melyek gyakran már az első kávéval való találkozás előtt megragadnak az ember fejében. Rengeteg hasonlót tudnánk még felsorolni, a közös bennük mégis az, hogy mind szöges ellentétben állnak azzal, amiről a kávézás szól: hogy kiélvezzük a saját kedvünk szerint elkészített feketét.

Egy kávéültetvény meglátogatása remek kiegészítő programja lehet a nyaralásnak, és rávilágít arra, miért kérnek annyit pénzt a minőségi kávéért. Továbbá egy olyan meghatározó élmény lehet, mely bebizonyítja, hogy nem mindegy, mely cég termékét emeljük le a polcról a boltban. Amikor testközelből éli meg valaki a kávé betakarításának folyamatát, már nem csak az adott cég hangzatos reklámjával, hanem az a mögött meghúzódó emberi életekkel is találkozhat.

Cappuccino, latte macchiato, melange és társai… mi a közös bennük? Mindegyiknek a tejhab a lelke. Aki pedig elkészítette már valamelyiket a felsorolt kávék közül, tudja, hogy a tökéletes tejhab nem jön létre magától, sőt, annak elkészítése legalább akkora művészet, mint maga a kávéfőzés.

Ha jó idő, akkor jeges tea. Ha jeges tea, akkor pedig fő a kreativitás! Van azonban néhány ökölszabály, amiket bármilyen jeges teánál érdemes alkalmazni:

Húsleves, fokhagyma, különféle koktélok és még sorolhatnánk. Arra a bizonyos másnapra mindenkinek megvannak a jól bevált (vagy éppen be nem vált) praktikái, amikre esküszik. Ezek egyike a kávé fogyasztása. Egy közelmúltban megjelent tanulmány azonban éppen arra világít rá, hogy lehet, hogy a kávézás bizonyos téren segít, más fronton azonban árt.

Elég csak ránézni egy csésze kávéra, szinte olyan hatást ér el, mintha elfogyasztottuk volna. Ez nem szubjektív benyomás, hanem tudományosan igazolt tény. (Nem, nem a brit tudósok által.)