A kávé pörkölése meglehetősen összetett folyamat számtalan lépéssel, melyeket a hétköznapi fogyasztónak nem kell ismernie a legapróbb részletekig, de az alap kategóriákkal érdemes tisztában lennünk, hogy legalább nagyjából tudjuk, mitől más a világos, közepes és sötét pörkölésű kávé.
Amikor valaki szemügyre veszi az apró barna szemeket, amikből aztán a kávé készül, nem feltétlenül van tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mit lát. Hajlamos végtermékként tekinteni arra, ami tulajdonképpen csak apró része a nagy egésznek.
A zsidók és a kávé kapcsolata igen mélynek nevezhető, és sok hasonlóságot mutat az arab világban tapasztaltakkal. Kezdeti népszerűségén sokat lendített a vallási rajongás, hiszen minél tovább tud valaki ébren maradni, annál több időt tölthet az Úr dicsőítésével.
A Svájcban fellelhető specialty kávézók jelentős része Zürichben koncentrálódik, ezek dolgozói mindjárt három barista-bajnokot is maguk között tudhatnak.
A jó és rossz minőségű kávé könnyen elválasztható egymástól, elég csak megvizsgálni a termesztés helyszínét, annak körülményeit, a szüret mikéntjét, valamint a válogatás-feldolgozás folyamatát. És bár a végtermék ízére jelentős hatással bír a pörkölés is (a túlpörkölésből adódik sok, boltban kapható kávé keserű mellékíze), mi most az íz forrásához nyúlunk vissza.
Egy júniusban közzétett kutatás szerint a rendszeres kávéfogyasztás jót tesz az ember májának, mert nagyban csökkenti a különféle májbetegségek kialakulásának esélyét.
A kávé és a vallás kapcsolatának alakulása izgalmas történetekhez vezet és kérdéseket vethet fel. Ahogy az egyikhez, úgy a másikhoz is megvannak a kellékeink, szokásaink, szertartásaink, melyek fontos szerepet töltenek be hozzájuk való viszonyunkban. Mind a kávézás, mind a hit lehet egyszerre egyéni és közösségi élmény, ám mindez cseppet sem jelenti azt, hogy előbbit az utóbbival azonosítanánk. Sorozatunkban a világvallások kávéhoz való viszonyába pillantunk bele, első állomásunk pedig az iszlám.
A kávénak több száz fajtája van, de fogyasztási szempontból mindössze kettővel kerülünk közeli kapcsolatba. Bár ez a két típus könnyedén eggyé tud olvadni egy keverékben, számtalan dologban különböznek. Erejük, ízük, minőségük, áruk, termesztési helyük és művelési módjuk is eltér egymástól, ezeket tekintjük most át.
Prága nem csak a Károly-hídról, az Óvárosi hídtoronyról vagy a Vencel-térvől áll, hanem olyan kávézókról is, ahol minőségi alapanyalapanyagokkal dolgoznak, és a kávé felfelszolgálásnak is megadják a módját.
A koffeinmentes kávéról több félinformáció is kering. Cikkünkben tisztázzuk azokat a kérdéseket, amelyek gyakran felmerülnek, ha erről a kávétípusról van szó. Ezen kívül betekintést adunk a koffeinmentes kávé történelmébe is.
