A kávé sokunk számára nélkülözhetetlen. Beindít minket reggelente, életben tart napközben, sokak számára ez a társasági ital is. De milyen hatással van bolygónkra?
A kávét ma már az egyik leginkább fenntarthatatlan élelmiszerként tartják számon, karbonlábnyoma fele akkora, mint az egyik legnagyobb bűnösé, a marhahúsé. És akkor még csak a kávénál tartunk, nem számoltunk a tejjel, amelyet sokan fogyasztanak kávéjukhoz.
De mi is az úgynevezett „szénlábnyom”?
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara szerint a széndioxid-lábnyom, más néven a széndioxid-mérleg a szén-dioxid-kibocsátás teljes mennyiségének mérése, amelyet egy tevékenység közvetlenül és közvetve okoz, vagy amely egy termék életciklusa során keletkezik. A szénlábnyom alkalmazható emberekre, szervezetekre és vállalatokra, országokra vagy eseményekre. Nem csak a termékek előállítása, használata és ártalmatlanítása során közvetlenül keletkező üvegházhatású gázkibocsátást veszik figyelembe. A vásárolt nyersanyagok és szolgáltatások éghajlati hatásait is rögzítik. Ezáltal a vállalatok átfogó képet kapnak termelésük környezetre gyakorolt hatásáról.
Miért ilyen magas a kávé szén-dioxid-kibocsátása?
A kávé termesztéshez sok, feldolgozásához még több vízre van szükség. Az utóbbihoz használt víz sokszor nem használható fel újra, mert sok koffeint tartalmaz, és azt speciálisan kell(ene) megszűrni vagy ártalmatlanítani. A kávé iránti egyre növekvő kereslet kielégítése érdekében óriási területeket irtanak ki a természetes esőerdőkből, hogy kávéültetvényekké alakítsák át őket - erre nagyon szomorú példa Brazília. A farmon végzett munka után a kávét el kell szállítani, ezt teherhajókkal végzik. Az óceánjáró hajók nagy mennyiségű kén-oxidot, nitrogén-oxidot és kormot bocsátanak ki. Ezek az anyagok rendkívül mérgezőek, károsítják a környezetet és az emberi egészséget. A nitrogén-oxidok (a talajközeli ózon előanyagaként) és a korom szintén jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz, sőt a korom a szén-dioxid után a második legerősebb éghajlatváltozást okozó tényezőnek számít.
Csak Európában évente mintegy 50 000 ember hal meg idő előtt a hajók kipufogógázai miatt. A kávépörkölés során is keletkeznek kipufogógázok, és még nem is beszéltünk a csomagolóanyagokról.
Évente több mint 9,5 milliárd kilogramm kávét termelnek világszerte, amelynek teljes kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár. A kávé iránti globális kereslet 2050-re várhatóan megháromszorozódik, ami növeli az erdőkre és más élőhelyekre nehezedő nyomást azokban a trópusi régiókban, ahol a kávét termesztik. A gazdák egyszerűen kifogynak a földekből, hogy kielégítsék ezt a keresletet.
Lehet-e fenntartható a kávé?
Szerencsére léteznek környezetbarát módszerek a kávé termesztésére. A fenntartható kávétermesztés a gazdaságon belüli vízkezelő rendszerekkel és új fermentációs eljárásokkal akár 77%-kal is csökkentheti a széndioxid-kibocsátást a betakarítás során. De a szállítás és a hatalmas kereslet okozta problémák továbbra is fennállnak.
Egy csésze kávé széndioxid-mentesítése
Egyetlen kilogramm arabica kávé termesztése és Németországba történő exportja átlagosan 15,33 kg szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázkibocsátással jár. Ne feledjük, hogy ezek pörköletlen, zöld kávébabok (más néven „zöld kávé”), amelyeket hagyományos módszerekkel állítanak elő. De kevesebb műtrágya használatával, valamint a víz- és energiafogyasztás hatékonyabb kezelésével máris megtakaríthatunk némi kibocsátást. Számos más módja is van annak, hogy a fenntartható kávé szénlábnyomát még tovább csökkentsük, például a vegyszeres műtrágyákat szerves hulladékkal helyettesíthetjük, használhatunk megújuló energiát a mezőgazdasági berendezések működtetéséhez.
Egy átlagos dupla eszpresszó kb. 18 g zöld kávét tartalmaz, így 1 kg-ból 112 eszpresszó készíthető. Egyetlen eszpresszó átlagos karbonlábnyoma körülbelül 0,28 kg, de ha fenntartható módon termesztik, ez akár 0,06 kg is lehet.
És mi van akkor, ha valaki tejjel szereti a kávét?
A tejeskávé szén-dioxid-kibocsátása körülbelül 0,55 kg, ezt követi a cappuccino 0,41 kg-mal és a fehér kávé 0,34 kg-mal. Ha azonban a kávét fenntartható módon állítják elő, ezek az értékek 0,33 kg-ra, 0,2 kg-ra és 0,13 kg-ra csökkennek. A fehér kávé zöldebbé tételének egyik módja az alternatív tejek használata.
Következtetés
A kávé fenntarthatóbbá tételének egyik legsikeresebb útja a tudatos fogyasztás. Ha a vásárlók luxustermékként tekintenek a kávéra, és hajlandók több pénzt áldozni rá, akkor lehet dolgozni a fenntartható megoldásokon. Tudatos, a minőségi kávé fogyasztását célzó magatartásra van szükség, és nem arra, hogy habozás nélkül döntsünk lefelé bármilyen kávét a torkunkon. A kávé olyan árucikk, amely hatalmas környezeti és humanitárius felelősséggel jár, úgy is kell kezelni.
fotók: bartalks.net, newsweek.com, cambridgecarbonfootprint.org, arbordaycoffee.org, theconversation.com, aromistico.coffee
forrás: nicolebattefeld.com
