Jézusom, de jó ez a kávé! – szakadhat ki belőlünk szinte akármikor. Pláne, ha tényleg remek italt fogyasztunk. Ahogy fogyasztanak azok is, akik egy-egy templomi szertartás után összegyűlnek a közösségi térben. Az evangélikusok talán nem, de a baptisták, metodisták és lutheránusok számára a kávé igazi áldás. Igaz, az ide vezető út nem volt mindig zökkelőmentes.
A tizenhatodik században néhány pap petíciót írt Nyolcadik Kelemen pápának, azt kérve tőle, tiltsa be az általuk csak „az Ördög itala” névvel illetetett fekete nedű fogyasztását a keresztények számára. Ez részben arra volt visszavezethető, hogy akkoriban főleg a muszlimok fogyasztották az említett italt. Mielőtt döntött volna, a pápa rendelt egy csésze kávét – aztán még hatot. Végül arra jutott, hogy „ha valami ennyire finom, vétek lenne hagyni, hogy csak a hitetlenek igyák. Inkább szedjük rá a Sátánt, és kereszteljük meg ezt a nedűt!”
Érdekes anekdota fűződik a cappuccino felfedezéséhez is: a legenda szerint 1683-ban az aktuális oszmán inváziót megállították az osztrákok, a visszavonuló török sereg pedig sok zsáknyi kávébabot hagyott hátra maga után. A bécsiek olyan keserűnek találták az abból készített italt, hogy tejet és cukrot adtak hozzá, aminek eredményeképpen habos és édes nedűt kaptak. Melynek neve a sikeres védekezést irányító Marciano d’Aviano-hoz vezethető vissza, aki kapucinus barát volt.
Sorozatunkban korábban:
fotók: thescottsmithblog.com, wfpl.org, christislam.blogspot.com
forrás: ineedcoffee.com (https://ineedcoffee.com/truth-major-religions-view-coffee/ )
