A kávékapszuláknak rossz hírük van a környezetvédők körében, mivel egy csésze kávé elfogyasztása után a szemétbe kerülnek. Kutatások szerint azonban az alumínium kapszulák jóval zöldebbek, mint például a filteres megoldások.
A világon élő emberek naponta kétmilliárd csésze kávét fogyasztanak, aminek egyre nagyobb részét kapszulás kávégépekben készítik el. A kapszulák általában műanyagból vagy alumíniumból készülnek, és mivel tipikus egyszer használatos termékek, a környezetvédők azóta ellenzik a használatukat, amióta megjelentek a piacon.
Ennek tükrében nagy meglepetést keltettek a Washinton Postban és a BBC-n megjelent cikkek, amelyek arról számoltak be, hogy a kávékapszulás fogyasztás kevésbé környezetszennyező, mint a kávéfilterek használata. A szakértők elsősorban azzal magyarázzák ezt, hogy a kávétermelésből fakadó szén-dioxid-kibocsátás és egyéb környezetszennyezés elsősorban a kávészemek előállítása során keletkezik – derül ki a brit Guardian brit lapban az év elején megjelent elemzéséből, amely utána járt a Post és a BBC hírének.
A pazarlás a filteres módszer hátránya
Az eredeti kutatást a Université du Québec à Chicoutimi kutatóintézetben végezték. Egy csésze kávé négyféle elkészítését hasonlították össze. Egy sima presszóét, egy instant kávéét, egy filteres és egy kapszulás kávéét. Az eredmény nagy meglepetést keltett.
Annak ellenére, hogy a kapszulás módszer esetén egy alumínium vagy műanyag kapszulát is elhasználnak, a filteres kávékészítés másfélszer több káros anyag kibocsátásával jár. A magyarázat egyszerű: a kapszulás forralással elkerülhető a túlzott kávé- és forróvíz-felhasználás. A filteres kávézásnál átlagosan 20 százalékkal több kávét és kétszer annyi forró vizet használnak az emberek, mint a kapszulásnál.
A filteres kávé jóval nagyobb lábnyomot hagy
Forrás: Université du Québec
Az egyszer használatos kapszulák persze károsak, ám a felesleges kávémennyiség és szükségtelenül elhasznált víz még ennél is rosszabbak – mondta a kutatást végző dr. Luciano Rodrigues Viana. A gyakorlatilag kidobott kávéban benne van a termesztése során felhasznált műtrágya, növényvédő szer, víz, továbbá a feldolgozása közben keletkező környezetszennyezés is. További érdekesség, hogy a kapszulás kávéfőzés előnyeit már két korábbi kutatás is kimutatta, mégpedig Svájcban 2007-ben és az Egyesült Államokban 2017-ben. Csak ezek nem keltettek akkora visszhangot, mint a mostani.
Visszasírják a jó öreg kotyogóst
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a környezetvédők megbékéltek volna a kávékapszulákkal. Egy 2021-es olaszországi kutatás szerint igazából az lenne a legjobb, ha az emberek visszatérnének a jó öreg kotyogós kávéfőzőkhöz, amiket a tűzhelyek platnijain melegítettek. Ezek jóval barátságosabbak a természettel, mert csupán a kávézaccot kell kidobni belőlük. Csak hát kényelmetlenek, mert a kotyogós kávéfőzőket használat után el kell mosogatni.
Sokan esküsznek az otthoni kapszulás gépekre, amelyek úgy kínálnak minőségi kávét, hogy ki se kelljen mozdulni az otthon kényelméből. Ezek a gépek jelentős evolúción mentek keresztül az elmúlt években, hiszen amellett, hogy megfizethető árú, vonzó dizájnnal rendelkező eszközök, nagyon egyszerű a működtetésük és többségük kedvező energiafelhasználású is egyben. A Magyar Villamos Művek adatai szerint 40 csésze kávé lefőzése 1 kWh energiát igényel, ami 100 mobiltelefon feltöltésének vagy 5 centrifugázásnak felel meg.
Ugyanakkor tény, hogy a kapszulák esetében az igazán nagy kihívást a szelektív gyűjtésük és tisztításuk jelenti, mert enélkül nem jön össze az újrahasznosítás. Kapszulákból csak Európában évente több millió kerül a szemétbe. Becslések szerint, ha csak a világon 2014-ben eldobott Keurig-kapszulákat egymás mellé helyezték volna, akkor 12-szer érték volna körbe a Földet. Súlyba számolva évente 576 ezer tonna szemét keletkezik ebből a forrásból. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a Wageningen University & Research kutatóintézet kutatói külön vizsgálatot végeztek annak kiderítésére, mi a különbség a különböző fajta kapszulák környezeti hatása között. Ez a vizsgálat azt bizonyította, hogy az olyan úttörő vállalatok járnak a legjobb úton, amelyeknek a kávégömbjei tengeri növényeken alapuló, komposztálható kávékapszulát kínálnak. Ilyen például a Dallmayr Gran Verde termékcsaládja is.
Logikus rangsorba állnak a kapszulák
Ingeborg Smeding, a wageningeni kutatás vezetője beszámolt arról, hogy nem csupán azt vizsgálták, mennyi üvegház hatású gáz kerül a levegőbe az egyes kapszulafajták – komposztálható, alumínium és műanyag – gyártása során, hanem például az újrahasznosítási lehetőségeket is. Egy ismert mutató, a Material Circularity Indicator (MCI) alapján rangsorolták a termékeket.
Az összehasonlítás egyértelmű győztese a komposztálható kapszula lett, amely 100 százalékos MCI értéket ért el. Az ilyen kapszulák anyaga és a bennük maradt kávézacc egyaránt biológiai alapú és/vagy újrahasznosítható vagy természetes úton lebomlik. Ezen még az sem változtat, ha a kommunális szemétbe kerülnek, bár Hollandiában már van olyan kezdeményezés, amelynek célja a kávékapszulák önálló szelektív gyűjtése. A második helyet az alumínium kapszulák érték el 60 százalékos MCI értékkel. Ezeket ugyan szeretik tetszés szerint újrahasználható – beolvasztható és újraformálható – megoldásként reklámozni, ám valójában a fém hajlíthatósága idővel romlik, ha zárt ciklusban használják fel. A legrosszabb eredményt természetesen a műanyag kapszulák érték el 50 százalék alatti MCI értékkel. Ezek gyártása is környezetszennyező, és a hulladékba kerülésük után is korlátozottan újrahasználhatók. Feltéve persze, hogy nem a szemetesben végzik, legyen az a lakásban vagy a munkahelyeken.
Összességében tehát az látszik, hogy egy-egy munkahelyen vagy háztartásban, ahol kapszulás kávét isznak az emberek, továbbra is bátran megtehetik, csak legyenek figyelemmel a fentiekre.
