A londoni nők betiltatták volna a kávét

2020. december 14. - Alois Dallmayr Magyarország

Alkohol, cigaretta, bizonyos drogok vagy épp a sminkanyagokhoz használt ólom – mindig voltak olyan egyének vagy csoportok, akik a társadalomra veszélyes (vagy annak gondolt) anyagokat be akarták tiltatni. A listán egy időben a kávé is szerepelt.

Persze voltak korábban is olyan tételek, amelyek meghökkenésre késztetnek – pláne mai fejjel. Ilyen volt Benito Mussolini akciója a II. világháború idején, amikor a fagylaltot „túl amerikainak” kiáltotta kis, és betiltotta. Vagy a nadrág vonala fölé húzott alsónemű esete, amit 2005-ben Virginiában próbálták meg diszkreditálni, 50 dolláros büntetést helyezve kilátásba annak, aki „nem megfelelően” viseli ruháit teste alsó részén.

De talán ezeknél is furcsább az 1674-es angliai eset: a város asszonyai azért egyesítették erőiket, mert be akarták tiltatni a kávét, de főleg a kávézást. Az 1660-as évek Londonjában komoly kultúrája volt a kávéházaknak, melyek asztalainál férfiak cseréltek eszmét irodalomról és politikáról. Utóbbi téma miatt II. Károly király is erősen próbálkozott az intézmények bezáratásával, nem rajongott ugyanis a gondolatért, hogy emberek „csak úgy” politizálnak. Rajta kívül pedig a kávéházak törzsközönségét adó férfiak feleségei sem voltak odáig a férjek eme időtöltéséért. Mert női személyzet még csak-csak szolgált „odabent”, jó hírnevére valamit is adó hölgy azonban semmi pénzért nem tette volna be a lábát egy kávézóba. Így a férfiaknak volt olyan helye, ahol a másik nem képviselőitől szabadon múlathatták az időt, míg a nőknek nem. Ennek apropóján született meg a Nők Petíciója a Kávé Ellen, ami aztán bejárta Londont.

A kiáltvány szerint „A kávénak nevezett újkeletű, förtelmes és barbár lötty” miatt „romlásnak indult a jó öreg Angol Elán”.

Egyszerűbben fogalmazva: azért akarták betiltatni a kávéházakat, mert szerintük a kávéfogyasztás változást idézett elő a férfiak viselkedésében. Gyakori kávéház-látogatók feleségei impotensnek, elpuhultnak, hasznavehetetlennek és lustának írták le túl sok kávét ivó urukat. Az általuk megoldásként követelt bezárástól azt remélték, hogy így „nem lesz, ami elvegye azt az időt a férfiaktól, amit otthoni kötelességeik elvégzésére kellene fordítaniuk”.

Hogy szerencsére vagy sem, de a petíció nem kapott különösebb nyilvánosságot, Anglia pedig a kifinomult ízléssel rendelkező kávéfogyasztók hazájává vált. A kávéházak komoly hírnevet elérő irodalmi művek és jelentős tudományos felfedezések születéséhez biztosítottak helyszínt a továbbiakban (is).