Cappuccino, latte macchiato, melange és társai… mi a közös bennük? Mindegyiknek a tejhab a lelke. Aki pedig elkészítette már valamelyiket a felsorolt kávék közül, tudja, hogy a tökéletes tejhab nem jön létre magától, sőt, annak elkészítése legalább akkora művészet, mint maga a kávéfőzés.
A legalapvetőbb kérdés. Sokak fejében él az a tévhit, hogy minél zsírosabb egy tej, annál alkalmasabb arra, hogy jó minőségű hab készüljön belőle. Az igazság azonban az, hogy a zsírtartalomnak igen kevés köze van ahhoz, hogy milyen lesz a végeredmény. A kulcs a zsír helyett a fehérjetartalom: minél fehérjedúsabb egy tej, annál inkább lehet belőle kemény habot verni.
Rendben, de mi van a növényi tejekkel?
A növényi tejek nagy részének nagyon kicsi a fehérjetartalma, éppen ezért nem is készíthető belőlük tejhab. Egyedül a szójatej az, ami fehérjében nagyjából azonos a tehéntejjel, de a kókusztej, rizstej, mandulatej felejtős, hogyha habkészítés a cél. Az elmúlt években azonban egyre több alternatív tejet gyártó cég dob piacra „barista” címkével ellátott termékeket, melyek pont ezt a hiányt szeretnék betölteni a növényi tejekkel kapcsolatban. Ezek a termékek általában zab-vagy szójaalapúak.
Kézzel vagy géppel?
Mind a kézi, mind a gépi tejhab készítésnek megvan a maga előnye. A kézi tejhabosítók általában kicsik, praktikusak, bármikor magunkkal tudjuk vinni. Használata is egyszerű, hátulütője azonban, hogy mindig a legrosszabbkor merül le az elem, illetve a habosítással nekünk kell időt tölteni. A gépi habosító azon túl, hogy időt spórol, fel is melegíti a tejet, ezt a kézi habosítók nem tudják. Ha meleg tejhabot szeretnénk, akkor bizony nekünk kell megoldani az ideális hőmérsékletet is.
Mire érdemes odafigyelni?
Evidensnek tűnhet, a reggeli félálomban azonban mégis gyakran beleesünk a hibába: a pohár felénél-negyedénél ne töltsük tovább a tejet. A habkészítés során megnő a térfogata és a végén még nem marad hely a kávénak! Fontos még, hogy nincs egyetemes titok, a kulcs a kísérletezésben rejlik. A jó tejhab művészet, becsüljük meg!
