Mindegy, hogy saját magunkat szeretnénk képezni, vagy egy ismerős baristát akarunk meglepni velük, ezek azok a könyvek, amelyeknek egy, a kávéról szóló egyetemi szemináriumon fix helye lenne.

A brüsszeli kávézók száma az elmúlt évtizedben fokozatosan bővült, a kezdetek arra az időre vezethetők vissza, amikor az OR COFFEE megnyitotta az első specialty kávézót a város központjában.

Az erős jelzőt gyakran társítjuk a kávéhoz, sőt, szeretjük is, ha nem csak barna vizet iszunk. Ám az erős nem azt jelenti, hogy keserű. Inkább azt, hogy intenzív és testes.

A kávé sokunk számára nélkülözhetetlen. Beindít minket reggelente, életben tart napközben, sokak számára ez a társasági ital is. De milyen hatással van bolygónkra?

Kedvenc fekete italunk annyira áthatja a mindennapjainkat, hogy különféle kulturális alkotásokban is megjelenik. Mi most olyan filmjeleneteket listázunk, ahol vagy feltűnik vagy központi elem a kávé.

Elayna Brockmann. Ez volt a neve? Miért nem emlékezett a nevére? Miért nem emlékezett rá?

Nem tudott róla, hogy az elmúlt hónapokban bármilyen fotózás történt volna - különösen nem Stephen Brockmann könyvéhez.

Más romlandó élelmiszerekkel ellentétben a kávé nem betegít meg, ha már lejárt a szavatossága. Van azonban egy ideális „időablak”, amelyet ismernie kell annak, aki komolyan gondolja azt, hogy csak jó ízű kávét fogyaszt.

Sokkal többféle kávébab létezik, mint a helyi boltokban kapható, szépen csomagolt típusok. Aki szereti a kávét, tartozik magának annyival, hogy minél többféle fajtát kipróbál!

A kávéházról először a tokiói Ginzából érkeztek hírek, bár egyes feljegyzések szerint különböző változatai Kiotóban, Oszakában és Fukuokában is megjelentek. A látogatókat vonzotta a pörkölt kávé illata, amelyet a mellékutcákon át követve csendes, szűk sikátorba jutottak, tele apró bárokkal.